Fotel.hu

Akár a 2022-es nagy aszályos év, az idei is ugyanolyan lehet. A tavaszi fagyot az Irsai Olivér és a Néró kivételével a szőlők többsége jól átvészelte. Ha júliusban és augusztusban csak átlagos csapadék hullott volna, akkor bizakodóbbak lennének a szőlészek. Mindezt Sőrés Gábor a Kecskeméti és a Helvéciai Hegyközségek hegybírója nyilatkozta. Őt erősítette Diószegi Szilárd helvéciai gazda, aki 8,5 hektárnyi borszőlőt termeszt a falu határában.

Éppen egy hónapja annak, hogy nem esett ebben a térségben. Bent a városban volt csapadék, itt meg semmi. A cserszegi fűszeres ugyan bírja a meleget, de a kánikulában napról napra egyre jobban szenved a növény, nyilatkozta a lapunknak Diószegi Szilárd fiatal gazda, aki a cserszegi mellett, generosát, és Alettát is termeszt. A kertészmérnök a főállása mellett szőlészkedik.

Bár bízik a \"Vizet a tájba\" programban, és abban is, hogy a csatornákat előbb - utóbb feltöltik a térségben, azonban kérdés, hogy mikor is érkezik meg az éltető víz a környékre. A gazda ültetvényén látni, hogy a cserszegi fűszeres jó termést hozna, mert a fürtök száma megfelelő, de a bogyók mérete lehetne nagyobb is. A hétvégére és az ünnep utáni napokra záporokat jósolnak a meteorológusok, amelyek a szőlőfürtöket feszesebbé tehetik, a gazdákat meg vidámabbá, de ez csak remény. Hogy mikorra lehet tervezni a szüretet? Diószegi Szilárd valószínűleg megvárja az ünnepet a cserszegivel, utána indulhat a szőlőkombájn a sorok között. Majd pedig szeptemberben a generosa következik. Ma már gépi szüreteléssel lehet, betakarítani, mert olcsóbb, gyorsabb mint kézi munkaerővel. Ráadásul mezőgazdasági munkást alig találni - fogalmazott végül a gazda.

A szőlészek azt mondják, a Homokhátságon a szőlő az a növény, amely a legjobban bírja a térségre egyre jellemzőbbé váló félsivatagi klímát. A gyökere ugyanis akár nyolc méter mélyre is lekúszik, hogy nedvességet találjon. A talajvíz azonban egyre mélyebbre húzódik, a gyűrűskutak nagy részében már nem csillan meg a víz. S ami legalább ekkora baj az nem más, mint hogy kb 150-170 milliméternyi csapadék nem hullott le az idén, nyilatkozta a lapunknak Sőrés Gábor a Kecskeméti és a Helvéciai Hegyközségek hegyközségi bírója.

A Kecskeméti Hegyközséghez tartozó 13 településen 533 hektáron termelik a nemes nedű alapanyagát, 163 családnak ad feladatot a gyümölcs nevelése. Nem mindegy, hogy nyereséggel zárhatják-e a szüretet ezek az emberek. Ez nem csak attól függ, hogy hány mázsányi szőlő terem, hanem attól is, vajon mennyit is adnak a termésért a felvásárlók. A szomszédos Helvécia Hegyközségben 513 hektáron 46 termelő jár ki az ültetvényekre. Ennek a két térségnek a szőlőskertjei nagyobb területen fekszenek, mint a híres történelmi Somlói-, vagy akár a Móri borvidékeink.

(A szakemberek azt mondják, ha a természeti viszonyok miatt nem lesz érdemes szőlőt nevelni, és a nemes növényt kivágják a gazdák, akkor nagy területen nincs, ami megfogja a homokos talajt. Ha ez bekövetkezik, akkor a Homokhátság elsivatagosodási folyamata felgyorsul. Annak a következményei beláthatatlanok - a szerző)