Megemelte a csütörtöki közgyűlés a helyi építményadó mértékét, de az emelés csak az 50 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiségekre vonatkozik. A garázsadó nem emelkedik, tehát a döntés a lakosságot egyáltalán nem érinti. A városi büdzsé mintegy 500 millió forintos többletbevételre számíthat az emeléstől.
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester elmondta, hogy az 50 négyzetméteres határt a helyi vállalkozókkal való egyeztetés során építették be a javaslatba. Így az egyéni vállalkozókat, mikrovállalkozásokat nem érinti az emelés.
A nagykörúton belül az építményadó mértéke 1.000 forintról 1.300 forintra, a nagykörúton kívül 900 forintról 1.100 forintra emelkedik az 50 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű üzlethelyiségek tekintetében. Az ennél nagyobb helyiségeknél is csak az 50 négyzetmétert meghaladó részre vonatkozik az emelés. Az összeg négyzetméterenként és éves szinten értendő.
Az építményadóból jelenleg éves szinten mintegy 2,6 milliárd forint bevétel folyik be a költségvetésbe – olvasható az előterjesztésben. Ez növekedne várhatóan mintegy 500 millió forinttal.
A polgármester úgy fogalmazott, „mértéktartó emelésről” van szó, melyet az is megalapoz, hogy Kecskemét a megyei jogú városok között „a sor végén kullog” e tekintetben.
Dobos József és Király József ellenzéki képviselők túlzottnak minősítették az emelést, melyet a helyi vállalkozók csak nehezen tudnak majd kitermelni a nehéz gazdasági körülmények között. Király József szerint 1.000 négyzetméterben kellett volna meghúzni az emelés határát, és a két adóövezetet egyesíteni kellene. Hódi Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője szerint a multikat kellene jobban megadóztatni. A polgármester ez utóbbira úgy reagált: a jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy megkülönböztessék a vállalkozásokat székhelyük, nemzetiségük alapján.
Leviczky Cirill, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője „kifejezetten méltányosnak” nevezte az emelést, melyről kiemelte, hogy a lakosságot nem sújtja. A polgármester megtalálta az „arany középutat” – fogalmazott. Leviczky Cirill is hangsúlyozta, hogy az építményadó mértéke még így is alacsonynak mondható más megyei jogú városokhoz viszonyítva.
Dr. Fekete Gábor alpolgármester úgy fogalmazott, hogy a javaslat „jól balanszíroz” a helyi vállalkozók érdekei és az önkormányzat azon törekvése között, hogy fedezni tudja megnövekedett kiadásait.
Az előterjesztésben megjegyzik, hogy Kecskeméten az adóalanyokat telekadó, magánszemélyek kommunális adója és települési adó sem terheli.
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a közgyűlés elején arról beszélt, hogy a mai nehéz döntések, köztük az építményadó emelése a két hét múlva elfogadandó 2025-ös költségvetést készítik elő. Mint mondta, a jövő évi büdzsé első összeállításakor 4 milliárdos hiány mutatkozott, vagyis ilyen mértékben nem volt fedezet az önkormányzati feladatok ellátására. Ezt a hiányt kell kipótolni az emelésekkel.
Az építményadóról szóló önkormányzati rendeletet végül 11 igen, 6 nem és 1 tartózkodó szavazat mellett módosították.
- 2024-12-12 16:25hiros.hu
- 2024-12-12 14:31hiros.hu
- 2024-12-12 12:57hiros.hu
- 2024-12-12 12:15hiros.hu
- 2024-12-12 11:30hiros.hu
- 2024-12-11 20:56hiros.hu
- 2024-12-12 18:20hiros.hu
- 2024-12-12 16:44hiros.hu
- 2024-12-11 20:27:00hiros.hu
- 2024-12-11 16:39:36hiros.hu
- 2024-12-11 16:11:09hiros.hu
- 2024-12-11 13:48:31hiros.hu
- 2024-12-11 12:09:00hiros.hu
- 2024-12-10 20:47:31hiros.hu
- 2024-12-10 17:45:30hiros.hu
- 2024-12-10 16:00:37hiros.hu
- 2024-12-10 14:42:25hiros.hu
- 2024-12-10 14:30:52hiros.hu
- 2024-12-10 12:30:41hiros.hu
- 2024-12-10 10:09:11hiros.hu
- 2024-12-09 21:07:21hiros.hu
- 2024-12-09 17:34:44hiros.hu