Fotel.hu

Nincs csengetés, a tanórák egy része pedig a kertben, fák között, vagy akár egy jurtában is lehet. A Kecskemét szélén működő Gyermekligetben első pillantásra is más kép fogadja az embert, mint egy hagyományos iskolában. Itt a tanulás mellett legalább akkora hangsúlyt kap a játék, a természet és az, hogy minden gyermek a saját tempójában fejlődhessen.

Az alternatív szemlélet már rögtön az iskolakezdésnél megjelenik. Az első két évre nem egyszerűen alsó tagozatként tekintenek, hanem az óvoda és az iskola közötti átmeneti időszakként. A hangsúly ekkor a szociális érettségen, a biztonságérzet kialakításán és az alapvető készségek megerősítésén van. Nem cél, hogy minden gyermek pontosan ugyanabban az ütemben jusson el ugyanoda.

Később egyre nagyobb szerepet kap a projektalapú oktatás és az összefüggésekben való gondolkodás, hetedik-nyolcadik osztályban pedig már a pályaorientáció és a középiskolai felvételi is fókuszba kerül.

A Gyermekliget 2019-ben kezdte meg működését jelenlegi formájában. Ma már mind a nyolc évfolyam megtalálható itt, az óvodával együtt pedig több mint száz gyermek tartozik a közösséghez. Az osztályok ugyanakkor szándékosan kicsik: jellemzően 15–16 diákkal dolgoznak. Így – vallják – nemcsak a közösséget lehet jobban építeni, hanem könnyebb észrevenni az egyéni erősségeket és nehézségeket is.

A kert itt ugyanis nem pusztán udvar vagy játszótér, hanem egyfajta tanterem is. A gyerekek ültetnek, gondozzák a növényeket, majd ősszel be is takarítják a termést. Így saját tapasztalaton keresztül követik végig a természet körforgását, a mag elültetésétől egészen addig, míg abból ehető termény lesz.

Ehhez kapcsolódik az iskola egyik fontos őszi közösségi alkalma, a Mihály-naphoz kötődő betakarítási ünnep is. Ilyenkor a gyerekek a megtermelt javakat dolgozzák fel: kukoricát morzsolnak, paradicsomot passzíroznak, fermentálnak, tésztát gyúrnak és sütnek. Az ünnepet néphagyományokkal, énekkel és tánccal is összekötik.

A természetközeliség ugyanakkor nemcsak a kertművelésben jelenik meg. A természet náluk nem külön program, hanem a pedagógiai módszer része.

A különleges környezethez különleges terek is társulnak. Az iskola jurtáiban például csoportfoglalkozásokat és készségfejlesztő gyakorlatokat tartanak, de a történelem is kézzelfoghatóbbá válhat bennük: a honfoglalás koráról tanulva a diákok olyan környezetben dolgozhatnak, amely közelebb hozza hozzájuk az adott korszakot.

A Gyermekligetben tehát ugyanahhoz a célhoz egy másik út vezet. Az intézmény a Nemzeti alaptanterv szerint működik, így nyolcadik év végére ugyanazoknak a kimeneti követelményeknek kell megfelelniük a diákoknak, mint más általános iskolákban. A módszer azonban más: több élmény, több játék, kisebb közösségek és nagyobb tér az egyéni fejlődésnek.

És talán ezt lehet a legkönnyebben észrevenni itt: a tanulás nem feltétlenül csak akkor történik, amikor a gyerek leül egy padba. Néha elég hozzá egy kert, egy marék mag – vagy éppen egy fa alatti matematikaóra.