Fotel.hu

Kedd este Händel Júdás Makkabeus című oratóriumában gyönyörködhettek a kecskeméti zeneszeretők. A hősiesség és a hit diadalát ünneplő művet a magyar korhű régizenei előadói gyakorlat két legjelentősebb műhelye, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar szólaltatta meg. Az est szólistái Kalafszky Adriána (szoprán), Schöck Atala (mezzoszoprán), Bárány Péter (kontratenor), Megyesi Zoltán (tenor) és Cserményi Zsombor (basszus) voltak, vezényelt Szokos Augustin.

A Filharmónia Magyarország és a Hírös Agóra Kodály-bérletének harmadik alkalma különleges zenei élményt ígért. Hazánk legnagyobb komolyzenei koncertszervezője jóvoltából kedd este Händel monumentális művét, a Judás Makkabeust hallgathatták meg a kecskeméti zeneszeretők. A zeneirodalom egyik legnagyobb szabadsághimnuszaként is emlegetett háromfelvonásos darabot a Vashegyi György által több mint három évtizede alapított és máig vezetett Purcell Kórus és Orfeo Zenekar szólaltatta meg, ezúttal a fiatal, ambiciózus Szokos Augustin vezényletével; szólót énekelt Kalafszky Adriána (szoprán), Schöck Atala (mezzoszoprán), Bárány Péter (kontratenor), Megyesi Zoltán (tenor) és Cserményi Zsombor (basszus).

Händel remekműve mindmáig aktuális üzenettel bír, hiszen például változatlanul időszerű az oratórium utolsó áriájában Simon főpap basszus szólója, aki a béke boldogságáról dalol, míg az ezt követő, a szabadság és béke örömét hozsannázó zárókórus a tömegek összefogásának időtálló jelképe. Híven tükrözik mindezt az előadók gondolatai is, akik a közösségi médiában beszéltek arról, hogy mi minden jutott eszükbe erről a grandiózus alkotásról. „Az első dolog mindenképpen a pompa – mondta Szokos Augusztin –, hiszen ezek az oratóriumok a lehető legpompásabb és nagyszabásúbb alkotásai a Händel-életműnek. A második az talán az érzelmek lennének, hiszen Händel az érzelmek kifejezésében a legzseniálisabb. A harmadik pedig az elegancia, hiszen a 18. századi zene az mindig és minden körülmények között elegáns.” Megyesi Zoltánnak személyes élményei ugrottak be elsőre a műről: „Először is a trombiták, fantasztikus trombitás áriák vannak benne, másrészről pedig ez a népvezéri szerep, amit nekem énekelnem kell, s amiben keresnem kell magam, mert nem vagyok egy született népvezér. A harmadik meg a háború és a béke, hiszen egy felkelésről szól maga a darab, de a felkelés közben is végig a boldog és várt békéről van szó.” Az oratórium másik szólistája, Kalafszky Adriána így összegezte érzéseit: „A mű dramaturgiája alapvetően a győzelem felett érzett vidámság és a veszteség felett érzett bánat között ingadozik, és az én szerepem, ez az izraelita nő ezt a két érzelmet jeleníti meg legtöbbször. Emellett az utolsó, gyönyörű duettünk Schöck Atalával egészen pasztorális hangulatú, a természet hangjait utánzó kettős ária, számomra talán ez a legszebb pillanata a darabnak.”

Händel életében a Messiás után a Júdás Makkabeus számított a legnépszerűbb oratóriumának: 1747 és 1759 között nem kevesebb, mint harminc alkalommal szerepelt a londoni színházak műsorán. A kedd esti kecskeméti koncert is sikert aratott, vastapssal jutalmazta a közönség az előadókat.